Ismerkedjünk :D

Mivel a tesztbe, amit pár napja ki írtam, döntőrészt személyesebb bejegyzéseket kértetek,úgy gondoltam, az lesz a legjobb, ha először megismertek egy picit. Nem önéletrajz szerű lesz ez a bejegyzés rólam, ugyanis egy TAG kérdéseit fogom javarészt megválaszolni, hogy legyen benne némi rendszer is. :D Jó szórakozást és Puszi Kitty

A nevem Kitty Tailor, ami már vagy 5 éve használatos nevem facebookon. Hogy miért nem Szabó Kitti, lett azt azzal tudnám leginkább indokolni, hogy soha sem tartottam annyira nemző apám, hogy a nevét viseljem, azok után, hogy nem foglalkozott velem igazán soha sem. Mivel Szabó Kitti névvel születtem, magamat sem akartam megtagadni a nevem elhallgatásával, így lettem Kitty Tailor, hangsúlyozva, hogy pontos I-vel, mert az a nevem angol megfelelője. Persze most már hála Istennek, asszony nevem van, de a megszokás kedvéért nem változtattam meg a profiljaim nevét.

Becenevem nincs igazán, de a férjem cicának szokott hívni, míg édesanyámnak Tücsök vagyok (apám ragasztotta rám kiskoromban ezt a nevet, mondván mert sokat ciripelek ;) pacsi fater jófej vagy ). Még van egy név, de azt csak MMO-khez szoktam használni , az pedig a Sonyc, mindenféle számmal utána. Azt nem tudom, hogy ez honnan jött, de ez is megvan már vagy öt éve.

1997 Februárjában születtem huszonkettedikén körülbelül kilenc órakor, Budapesten, halak csillagjegyben. 

Konkrét foglalkozásom még nincs, mert tanulok, de Műkörmösnek készülök, a későbbiekben pedig októnak a szakmán belül.

A hajam színe barna és a vállam alá ér vagy egy tíz centivel. A szem színem is barna, de a sötétebbik fajta, így a rólam készült fotón fekete (anyum szerint ijesztő tud lenni xD )   Piercingem nincs és nem is szeretnék, ez vonatkozik a tetoválásokra is. Fogszabim sincs.
A legjobb vonásom pedig szerintem az, hogy könnyen megtudom magam kedveltetni az emberekkel általában.

Első legjobb barát: Nekem az első igazi legjobb barátnőm, a gimnáziumban ismertem meg, de ő mindenben a támaszom volt az eddigi évek során, amiért végtelenül hálás vagyok neki. Ezeken kívül, egy kifejezetten konzervatív lány és abban a megtiszteltetésben részesülhetek még, hogy az agymenéseit velem élte ki mindig, a pukizó zokni kengurutól, a körte levesbe fojtásáig. :D

Kedvenc filmem a Büszkeség és balítélet, hisz ki ne szeretné a 2005ös feldolgozást Keira fantasztikus alakításával. Még a tévében néztem régen és annyira magával ragadott, hogy fent maradtam hajnali kettőig hogy végig nézhessem, miközben másnap nagydolgozatot írtam.

Kedvenc sorozat: Per pillanat nincs úgy igazán olyan, ami olyan óriási rajongást váltana ki belőlem.  A teen wolf-ot szerettem, de természetesen azt is csak Mr. O'Brian fantasztikus 3. évados alakításáért. Azon kívül még a Sword Art Online (anime) volt ami még úgy igazán megfogott.

Kedvenc szín: zöld
Kedvenc zeneszám: most az Italobrothers Stamp on the ground című száma a favorit és meglepő módon, eddig az összes többi zenéjük is tetszett, pedig én nem is rajongok ezért a műfajért. A másik nagy kedvencem még Battle Beast Black Ninja száma is.

( írjátok meg lent, hogy nektek, hogyan tetszettek)

Kedvenc könyve: Erre egyértelműen Becca Ficzpatrick Csitt, csitt sorozatát kell írnom, mert nekem eddig ez a könyv volt, ami  a leginkább elrabolta a szívem. 

Túl éltem az első világháborút Ötödik rész

Az egyik éjszaka motoszkálásra ébredt. Sokáig csak azt hitte, hogy egy macska mászott be az egyik ablakon, de amikor lépteket kezdett hallani eluralkodott rajta a félelem.

A léptek zaja egyre közeledett, Margaret pedig a rémülten bámulta a szobája ajtaját, hogy ki jön be rajta. Ahogyan közeledett az idegen, egy gyertya lángja kezdte halványan bevilágítani a folyosót. Margaret reszketve bújt meg a paplan alatt, és amikor az idegen alak körvonalai kirajzolódtak a szobájának ajtajában, ő felsikoltott és elájult.  Mikor felébredt, nem hitt a szemének. Sokáig csak pislogott, mint aki azt hiszi, hogy még álmodik. Amikor egy kicsit sikerült össze szednie magát megkérdezte a betolakodót, hogy ez egy álom-e vagy a valóság. A férfi azt válaszolta, hogy ez a valóság, majd hogy ezt bizonyítsa, megcsókolta Margaret apró, rózsás ajkait. Margaret ettől a csóktól mintha feltámadt volna, úgy kezdett el zokogni rég nem látott férje, Wilson karjaiban. Sokáig csak ölelték egymást, majd amikor Margaret megnyugodott, a férfi elmesélte, hogy hogyan szökött meg a háborúból és hogy mit kell tenniük még. Wilson részletesen beszámolt a személyazonosságának kicseréléséről, ami akkor jutott az eszébe, amikor lelőtt véletlenül egy másik német katonát. Wilson furfangos cselének egyetlen következménye és veszélye az volt, hogy itt, felismerhetik, ezért azonnal el kell költözniük.  Margaretet ez zavarta a legkevésbé hisz férjéért bármit megtett volna. Másnap hajnalban a fiatal pár, kétbőröndnyi ruhával felszállt az elő vonatra, ami a határon túlra vitte őket. Margaret és Wilson így jutott el Svájcba, ahol boldogan élhettek a háború problémáitól távol. Margaret az elkövetkező két évben szült 3 egészséges gyermeket, egy kislányt és két kisfiút. Svájcban, nem voltak olyan rangosak, mint otthon Lipcsében, viszont itt boldogok voltak és csak egymásnak éltek. Wilson üzletemberként gyarapította a család vagyonát, Margaret, mint boldog asszony nevelte szép gyermekeit, rendezte a háztartás gondjait és szerette a férjét. Itt a mese vége, fussatok el véle! – Fejeztem be a mesét, mire Reinheld ásított egy nagyot.

Jó éjszakát gyönyörűségeim! – Súgtam az unokáimnak, akik már nagyon álmosak voltak.

Jó éjt Margaret mama! - Válaszoltak egyszerre mire én lekapcsoltam a lámpát és résnyire nyitva hagytam az ajtót. Kézen fogtam az ajtóban ácsorogva hallgatózó férjem és mi is lefeküdtünk aludni.


Vége!

Katniss naplója

Sziasztook! 

Ez most egy nagyon rövidke kis szösszenet lesz, még egy éve a harmadik rész által ihletve írtam.

Jó szórakozást!

Kitty

Sok minden történt azóta, de soha nem gondoltam volna, hogy így alakul az életem. Most minden olyan, mint az előtt kivéve, hogy akkor volt még akikre számíthattam, most pedig csak egy ember van mellettem a szükségben. Édesanyám nem jött vissza, a húgom sincsen már velem a legjobb barátom pedig máshol él. Így leírva mindez nagyon búsan hangzik, mégis van, ami a lelket tartja bennem, hogy ne őrüljek bele a múlt fájdalmas emlékeibe. A sebeket a mosolyával gyógyítgatja, de ezek örökre nyomot hagytak bennem. Bárhogyan is szeretném, a rém álmok minden éjjel emlékeztetnek a sok fájdalomra, vérre, halálra, amit láttam. Ez a három év megváltoztatott. Ő javasolta ezt is, hogy írjam ki magamból a traumát. Azt hiszem, sokkal többet tesz értem, mint én valaha is érte. Ez bánt, hisz ő mindig is tiszta szívből szeretett, míg én csak akkor jöttem rá, hogy mit is érzek, amikor már majdnem elvesztettem. Amikor azt hittem megölték elgondolkodtam egy pillanatra, hogy valami olyant teszek, amit megbánnék,de ahogyan jött a gondolat, úgy el is illant, majd pedig át vette a helyét a düh és a bosszúvágy. Abban a pillanatban azt hittem, hogy mindennek vége. A lelkem darabokra foszlott azzal a mozdulattal, ahogy őt elhúzták a kamerák elől. Üvölteni tudtam volna, teljes erőmből, ahogyan csak a tüdőm bírja. Sikoltani akartam  akartam, de mozdulni nem tudtam és az  ájulás érzése úgy fonódott körém, mint a legkényelmesebb pulóverem, a lábam reszketett, de nem adhattam fel hisz futnom kellett kellett,rohanni, hogy a támadások ne árthassanak senkinek sem. Elkezdtem futni az óvóhely felé, de más nem is járt a fejemben csak hogy vele mi lehet. Jól van-e, és ekkor elhatároztam, hogy ha életben van, mindent meg fogok tenni azért, hogy többet ne kelljen elengednem. Szóval, bárhogyan is nézem, kicsit későn jöttem rá, hogy mennyire szeretem,de mégis velem van, és napról napra ápolja a lelkem. Vigaszt nyújt, amikor elkeseredem és minden nap emlékeztet arra, hogy ugyan az életem nem volt a legtökéletesebb, mégis van miért hálásnak lennem.