2017. július 29., szombat

Wolf Story 1.

Sziasztok!
Régen volt már bejegyzés a blogon és kicsit más irányzatot is vett az életem mint amikor ezt a blogot el indítottam, de hiába nem jött új tartalom , el feledkezni nem tudtam róla. Nem ígérem, hogy rendszeresen lesz rajta új bejegyzés, de mivel szerettem ezt csinálni, szeretném folytatni. Ez az új rövidke kis jelenet nemrégiben íródott, kicsit ki is estem a gyakorlatból , ezt kérlek nézzétek el nekem. :D
Puszi és jó olvasást, Kitti



A hegycsúcsra érve megpillantottam , végre megpillanthattam a napot. Gyermekkorom emlékeit idézte fel bennem a jeges szél és a leveleken meg csillanó napfény képe. Be szívtam a friss föld és erdő illatát. A szemem sarkából megláttam el suhanni a fák között egy fekete hajkoronát. Tudtam ki Ő.
-          Keani, olyan szép a hajad mindig! – Simogattam meg a lány haját.
-          Ne mondj ilyeneket, mert még úgy járunk mint anyukámék! – Mondta félénken és el tűrte az arcába lógó hosszú fekete tincset. Én csak kérdőn néztem rá.  – Ha a szüleim meg hallják, hogy ilyeneket mondasz, még a végén – halkította le a gangját- hozzád adnak és akkor kölykeink lesznek!
-          Ne aggódj én szívesen feleségül veszlek! – Mondtam büszkén és az édes kis szeplőit számolgattam a bársonyos arcán. – Bár kölyköket még nem  szeretnék. – Tettem hozzá , hogy ne nézzán már rám olyan rémülten azokkal a szép kék szemeivel.
Mostanra már tíz év is el tellt azóta, amióta ezt az ígéretet tettem a kedves kis Keaninak. Azóta mind a ketten felnőttünk, ő a család legkiválóbb harcosa lett, felnőtt, a lágy fény ami mindig a szemében csillogott, mára el homályosult. Én pedig most már több mint 5 éve nem jártam itt, ahol minden történet kezdődött és ahová soha nem akartam visszatérni. Egy jeges fuvallat rántott ki a gondolataiból, majd ezzel el is indultam az erdő legmélye felé. A fák amik mellett el haladtam, tisztelettel hajoltak meg a lépteim előtt. A madarak érdeklődve pillantottak rám, még egy világítóan zöld szemű róka is fel tűnt ahogyan egy fa mögül lesett rám. Miközben haladtam fölfelé az erdőben, egyre több erdei lakó követte az utam. Ahogyan néztek rám, éreztem, hogy valami megváltozott amióta el mentem. Az erdő el fogyott és meg pillantottam a fulut ahol kisfiúként éltem. A kő házak  ugyanott álltak mint amikor el mentem. Az emberek sürögtek forogtak, azonnal tudtam, hogy nagy eseményre készülnek. El indultam a kitaposott utakon a házunk felé, utam közben döbbent falusiak hajlongtak mellettem , én pedig kedvesen köszöntöttem őket. Körülbelül száz méter után meg pillantottam a házunkat, ahol az ember sereg koncentrálódott. Át törtem magam a sokaságon és beléptem a házba. Édesanyám a tűzhely előtt állt és a kezeit melegítette.
-          Anyuka! – Szólaltam meg, mire ő riadtan fel pillantott. –Hazatértem. – Jelentettem ki, ő pedig azonnal a karjaimba vetette magát. Őszülő haja kontyba volt fogva, ahogyan az emlékeimben , a szeme könnyektől csillogott.
-          Hát haza tértél Cadan! – Nézett végig rajtam vizsgálódó tekintettel. – Hosszú volt az utad? – Mosolyodott el, amikor látta, hogy teljesen jól vagyok.
-          Hosszabb, mint amit el tudnál képzelni. – Mondtam, mikor két kis csapzott farkas kölyök rontott be a szobába. – Hát ezek? – Néztem anyámra. – Kinek a kölykei?
-          Tudod, a húgod is felnőtt amióta el mentél. – Fel kapta a kisebbik kölyköt. – Maylani igazi nő lett, sőt, feleség és anyuka is. Ez  a két rosszaság is az övé. – Mondta miközben a kis farkas fút le tette.
-          Maylani férjhez ment? – Néztem anyámra döbbenten.  – Még is kihez? – Azonnal eszembe jutott a sok mihaszna suhanc akikkel annak idején az időmet múlattam. Fel rémlett bennem Ferghus barátom mindig mosolygó arca, a vörös haja és az az ábrándos tekintete.
-          Arto vette el. – Mondta anyám félve. Artoval soha nem voltunk igazán barátok. Becsületes fiú volt amikor még ismertem, de valahogy mindig az az érzésem volt a közelében, hogy nem bízhatok benne. Arto ravasz volt és tudtam már gyerekként is, hogy az ő barátsága nem nekem való.
-          Maylani merre van? - Néztem a lépcső irányába, aminek a végén a régi szobám várt.
-          A saját házukba, készülnek az ünnepségre , mert pár napja meg született a harmadik  kicsi. - Be szívtam a ház családias tölgy illatát és el indultam a szobámba.
Fel kellett készülnöm az emberek köszöntésére, hisz nem láttak már öt éve, pedig elvileg a vezérük vagyok. Előérzetem szerint ez nem is lesz olyan egyszerű, mint ahogyan hangzik, hisz valakinek helyettesítenie kellett amíg távol voltam és ez bonyodalmakat okozhat a visszatérésemet illetően. Elő kerestem a ládámból a törzsi öltözékem és ki mentem a közeli tóhoz. Le vetettem az utazásaim során annyit viselt ruháimat és be léptem a vízbe. Meztelen bőrömet meg borzongatta a hűvös tó vize. Hegek sokasága élénkült meg a bőrömön , gyorsan mostam meg magam, hogy ne okozzak örömet annak aki ebben a percben is figyelt. Ki léptem a vízből, megszárítkoztam , majd magamra öltöttem a ruháim és fel vettem az ezüstösen ragyogó családi karperecem , ami annyira hiányzott már. Reccsenést hallottam a hátam mögül, mire azonnal a hang irányába hajítottam a tőröm.

2016. április 19., kedd

Miért nincsen bejegyzés?

Sziasztok!
Tudjátok az utóbbi időszak elégé zűrös volt a számomra és még mindig az. Vannak itt családi és munkaproblémák egyaránt. A családi problémák a dominánsabbak, mert egy olyan dolgot kellene megértenem, ami számomra felfoghatatlan. A munkabeli problémák java pedig a kezdeti nehézségekből áll mert elindulni nehéz általában.
A blogolást nem tervezem abba hagyni, mert szeretem csinálni, csak szünetet tartok, mert nektek  nem akarok kevesebbet adni mint amit megérdemeltek.   Nagyon jól esik látni, hogy rendszeresen felkeresitek a blogom új tartalmakat keresve és a válaszokat is nagyon szépen köszönöm a kérdőívre.  A kérdőíves válaszok között volt néhány olyan ami nagyon szív melengető volt így csak azt tudom mondani, hogy nagyon szépen köszönöm a bizalmatokat felém.
Legyetek jók és kívánjatok sok szerencsét :D
Millió Puszi Kitty

2016. március 8., kedd

6+1 kedvenc nem magyar és nem angol zene

Sziasztok!
Mint ti is, én is nagyon szeretek zenét hallgatni és lássuk be, a kedvenc zenéink többsége általában vagy angolul vagy magyarul íródtak. Nagyon szép nyelvünk van és az angol egy igencsak fülbemászó nyelv, főképp ha zenéről van szó. Ebben a bejegyzésben, olyan dalokat fogok megmutatni, amiket szeretek és nem ezeken a nyelveken szólnak.

1. Eluveite- Omnos című számát kedvelem, mert olyan kellemes, mégis azt a vonalat képviseli, amit szívesebben hallgatok. A dal szövege a google fordító szerint latin, de maga az együttes svájci és hiába kerestem, de nem találtam semmi infót arról hogy a dal milyen nyelven íródott. 

2. Sweet California - Somos Monster High
 Ezt a dalt először halottam és meglepő módon megtetszett. Mostanában már nem hallgattam, de volt egy időszak, amikor sűrűn szólt nálam ez kis nóta. 
3. Serebro- Mama Luba
Csak mert hát az oroszok sem maradhatnak ki! :D Nagyon őrültek a hölgyek :D
4. Dana és Idan Yaniv közöse az Indian Movie
 Én kifejezetten szeretem a héber nyelvet és a gyönyörű hangzását ( habár ennél a dalnál fogalmam sincs, hogy melyik nyelv igazából). Dana International pedig egy kiemelkedően különleges zsidó énekes.
5. maNga- Cevapsiz Sorular
 Nem igazán ismerem a zenéjüket, de ez a számuk szerintem elég szép és emellett törökök.Na és emiatt is meglepő a magyar "narrálás".

6. Luna Haruna- Overfly
 Sokáig kerültem mindent ami japán és társai :p de az utóbbi félévben kifejezetten megkedveltem a zenéjüket és az animéket. Az Overfly is az egyik kedvencem endingje, amit japánul és angolul is nagyon szeretek hallgatni. 
7. Ezt csak úgy mellékesen szúrom ide, mert nem akkora kedvenc, csak szívesen hallgatom és a mesét is szeretem :D


2016. február 25., csütörtök

Ismerkedjünk :D

Mivel a tesztbe, amit pár napja ki írtam, döntőrészt személyesebb bejegyzéseket kértetek,úgy gondoltam, az lesz a legjobb, ha először megismertek egy picit. Nem önéletrajz szerű lesz ez a bejegyzés rólam, ugyanis egy TAG kérdéseit fogom javarészt megválaszolni, hogy legyen benne némi rendszer is. :D Jó szórakozást és Puszi Kitty

A nevem Kitty Tailor, ami már vagy 5 éve használatos nevem facebookon. Hogy miért nem Szabó Kitti, lett azt azzal tudnám leginkább indokolni, hogy soha sem tartottam annyira nemző apám, hogy a nevét viseljem, azok után, hogy nem foglalkozott velem igazán soha sem. Mivel Szabó Kitti névvel születtem, magamat sem akartam megtagadni a nevem elhallgatásával, így lettem Kitty Tailor, hangsúlyozva, hogy pontos I-vel, mert az a nevem angol megfelelője. Persze most már hála Istennek, asszony nevem van, de a megszokás kedvéért nem változtattam meg a profiljaim nevét.

Becenevem nincs igazán, de a férjem cicának szokott hívni, míg édesanyámnak Tücsök vagyok (apám ragasztotta rám kiskoromban ezt a nevet, mondván mert sokat ciripelek ;) pacsi fater jófej vagy ). Még van egy név, de azt csak MMO-khez szoktam használni , az pedig a Sonyc, mindenféle számmal utána. Azt nem tudom, hogy ez honnan jött, de ez is megvan már vagy öt éve.

1997 Februárjában születtem huszonkettedikén körülbelül kilenc órakor, Budapesten, halak csillagjegyben. 

Konkrét foglalkozásom még nincs, mert tanulok, de Műkörmösnek készülök, a későbbiekben pedig októnak a szakmán belül.

A hajam színe barna és a vállam alá ér vagy egy tíz centivel. A szem színem is barna, de a sötétebbik fajta, így a rólam készült fotón fekete (anyum szerint ijesztő tud lenni xD )   Piercingem nincs és nem is szeretnék, ez vonatkozik a tetoválásokra is. Fogszabim sincs.
A legjobb vonásom pedig szerintem az, hogy könnyen megtudom magam kedveltetni az emberekkel általában.

Első legjobb barát: Nekem az első igazi legjobb barátnőm, a gimnáziumban ismertem meg, de ő mindenben a támaszom volt az eddigi évek során, amiért végtelenül hálás vagyok neki. Ezeken kívül, egy kifejezetten konzervatív lány és abban a megtiszteltetésben részesülhetek még, hogy az agymenéseit velem élte ki mindig, a pukizó zokni kengurutól, a körte levesbe fojtásáig. :D

Kedvenc filmem a Büszkeség és balítélet, hisz ki ne szeretné a 2005ös feldolgozást Keira fantasztikus alakításával. Még a tévében néztem régen és annyira magával ragadott, hogy fent maradtam hajnali kettőig hogy végig nézhessem, miközben másnap nagydolgozatot írtam.

Kedvenc sorozat: Per pillanat nincs úgy igazán olyan, ami olyan óriási rajongást váltana ki belőlem.  A teen wolf-ot szerettem, de természetesen azt is csak Mr. O'Brian fantasztikus 3. évados alakításáért. Azon kívül még a Sword Art Online (anime) volt ami még úgy igazán megfogott.

Kedvenc szín: zöld
Kedvenc zeneszám: most az Italobrothers Stamp on the ground című száma a favorit és meglepő módon, eddig az összes többi zenéjük is tetszett, pedig én nem is rajongok ezért a műfajért. A másik nagy kedvencem még Battle Beast Black Ninja száma is.



( írjátok meg lent, hogy nektek, hogyan tetszettek)

Kedvenc könyve: Erre egyértelműen Becca Ficzpatrick Csitt, csitt sorozatát kell írnom, mert nekem eddig ez a könyv volt, ami  a leginkább elrabolta a szívem. 
















2016. február 14., vasárnap

Túl éltem az első világháborút Ötödik rész

Az egyik éjszaka motoszkálásra ébredt. Sokáig csak azt hitte, hogy egy macska mászott be az egyik ablakon, de amikor lépteket kezdett hallani eluralkodott rajta a félelem.

A léptek zaja egyre közeledett, Margaret pedig a rémülten bámulta a szobája ajtaját, hogy ki jön be rajta. Ahogyan közeledett az idegen, egy gyertya lángja kezdte halványan bevilágítani a folyosót. Margaret reszketve bújt meg a paplan alatt, és amikor az idegen alak körvonalai kirajzolódtak a szobájának ajtajában, ő felsikoltott és elájult.  Mikor felébredt, nem hitt a szemének. Sokáig csak pislogott, mint aki azt hiszi, hogy még álmodik. Amikor egy kicsit sikerült össze szednie magát megkérdezte a betolakodót, hogy ez egy álom-e vagy a valóság. A férfi azt válaszolta, hogy ez a valóság, majd hogy ezt bizonyítsa, megcsókolta Margaret apró, rózsás ajkait. Margaret ettől a csóktól mintha feltámadt volna, úgy kezdett el zokogni rég nem látott férje, Wilson karjaiban. Sokáig csak ölelték egymást, majd amikor Margaret megnyugodott, a férfi elmesélte, hogy hogyan szökött meg a háborúból és hogy mit kell tenniük még. Wilson részletesen beszámolt a személyazonosságának kicseréléséről, ami akkor jutott az eszébe, amikor lelőtt véletlenül egy másik német katonát. Wilson furfangos cselének egyetlen következménye és veszélye az volt, hogy itt, felismerhetik, ezért azonnal el kell költözniük.  Margaretet ez zavarta a legkevésbé hisz férjéért bármit megtett volna. Másnap hajnalban a fiatal pár, kétbőröndnyi ruhával felszállt az elő vonatra, ami a határon túlra vitte őket. Margaret és Wilson így jutott el Svájcba, ahol boldogan élhettek a háború problémáitól távol. Margaret az elkövetkező két évben szült 3 egészséges gyermeket, egy kislányt és két kisfiút. Svájcban, nem voltak olyan rangosak, mint otthon Lipcsében, viszont itt boldogok voltak és csak egymásnak éltek. Wilson üzletemberként gyarapította a család vagyonát, Margaret, mint boldog asszony nevelte szép gyermekeit, rendezte a háztartás gondjait és szerette a férjét. Itt a mese vége, fussatok el véle! – Fejeztem be a mesét, mire Reinheld ásított egy nagyot.

Jó éjszakát gyönyörűségeim! – Súgtam az unokáimnak, akik már nagyon álmosak voltak.

Jó éjt Margaret mama! - Válaszoltak egyszerre mire én lekapcsoltam a lámpát és résnyire nyitva hagytam az ajtót. Kézen fogtam az ajtóban ácsorogva hallgatózó férjem és mi is lefeküdtünk aludni.


Vége!


2016. február 11., csütörtök

Katniss naplója

Sziasztook! 
Ez most egy nagyon rövidke kis szösszenet lesz, még egy éve a harmadik rész által ihletve írtam.
Jó szórakozást!
Kitty

Sok minden történt azóta, de soha nem gondoltam volna, hogy így alakul az életem. Most minden olyan, mint az előtt kivéve, hogy akkor volt még akikre számíthattam, most pedig csak egy ember van mellettem a szükségben. Édesanyám nem jött vissza, a húgom sincsen már velem a legjobb barátom pedig máshol él. Így leírva mindez nagyon búsan hangzik, mégis van, ami a lelket tartja bennem, hogy ne őrüljek bele a múlt fájdalmas emlékeibe. A sebeket a mosolyával gyógyítgatja, de ezek örökre nyomot hagytak bennem. Bárhogyan is szeretném, a rém álmok minden éjjel emlékeztetnek a sok fájdalomra, vérre, halálra, amit láttam. Ez a három év megváltoztatott. Ő javasolta ezt is, hogy írjam ki magamból a traumát. Azt hiszem, sokkal többet tesz értem, mint én valaha is érte. Ez bánt, hisz ő mindig is tiszta szívből szeretett, míg én csak akkor jöttem rá, hogy mit is érzek, amikor már majdnem elvesztettem. Amikor azt hittem megölték elgondolkodtam egy pillanatra, hogy valami olyant teszek, amit megbánnék,de ahogyan jött a gondolat, úgy el is illant, majd pedig át vette a helyét a düh és a bosszúvágy. Abban a pillanatban azt hittem, hogy mindennek vége. A lelkem darabokra foszlott azzal a mozdulattal, ahogy őt elhúzták a kamerák elől. Üvölteni tudtam volna, teljes erőmből, ahogyan csak a tüdőm bírja. Sikoltani akartam  akartam, de mozdulni nem tudtam és az  ájulás érzése úgy fonódott körém, mint a legkényelmesebb pulóverem, a lábam reszketett, de nem adhattam fel hisz futnom kellett kellett,rohanni, hogy a támadások ne árthassanak senkinek sem. Elkezdtem futni az óvóhely felé, de más nem is járt a fejemben csak hogy vele mi lehet. Jól van-e, és ekkor elhatároztam, hogy ha életben van, mindent meg fogok tenni azért, hogy többet ne kelljen elengednem. Szóval, bárhogyan is nézem, kicsit későn jöttem rá, hogy mennyire szeretem,de mégis velem van, és napról napra ápolja a lelkem. Vigaszt nyújt, amikor elkeseredem és minden nap emlékeztet arra, hogy ugyan az életem nem volt a legtökéletesebb, mégis van miért hálásnak lennem.


 


2016. január 29., péntek

Inspirációs képek 1

Sziasztok!
Mára egy adag inspirációs képet hoztam fantasy témában. Ezek a képek szín világukban, hangulatukban fogtak meg és ihlettek meg akár. Remélem ti is örömötöket lelitek majd bennük.
Puszi Kitty

 1. Ennél a képnél nagyon megfogott a víz alatti világ kivitelezése, hogy olyan a víz mintha a csillagos ég lenne.

2. Ennek a titokzatossága tetszett meg, hogy a hölgy csak egy sziluett. A fekete és a meleg árnyalatok keveredése is nagyon megtetszett, ugyanis én inkább meleg árnyalat párti vagyok.
3. Ez a kép elgondolkodtatott és megmozgatta a fantáziám.
4. Ugyan nem rajongok a hideg, szinte már fagyos színekért, de itt nagyon is magával ragadott a vizes város hangulata.
5. Ennek a szép, kidolgozott felépítése tetszett meg.
6. Ha már a lávánál tartunk, íme még egy tüzes kép.
7. Ez is egy elgondolkodtató kép. Szerintetek ez hol lehet?
8. Utoljára pedig egy cuki :D